A minden 100. embert érintő reumás ízületi gyulladás és más gyulladásos megbetegedések lehetséges ellenszereit kutatja az a Semmelweis Egyetem által vezetett, most alakult nemzetközi konzorcium, amely négy évre 3 millió eurós uniós támogatást nyert.

Dr. Mócsai Attila

A hat ország részvételével létrejött kutatócsoport olyan molekulákat fejleszt, amelyek később gyógyszerként alkalmasak lehetnek arra, hogy a jelenleginél hatékonyabban és olcsóbban gyógyítsák például a reumás ízületi gyulladást. „A ma elérhető terápiák többsége rendkívül drága, jelentős mellékhatásokkal rendelkezik, és a betegek körülbelül egyharmadánál nem is hatásos” – mondja Dr. Mócsai Attila, a Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének docense, a konzorcium vezetője.
Dr. Mócsai Attila abban bízik, hogy a négy év alatt olyan eredményeket érnek el, amelyek alapján megkezdődhet a kifejlesztett gyógyszer-jelölt molekulák klinikai, tehát betegeken való tesztelése.
A Semmelweis Egyetem által vezetett projekt külön érdekessége, hogy része az Európai Unió egyik legújabb tudománypolitikai stratégiájának. Ennek célja a gyorsan fejlődő gazdasággal rendelkező, úgynevezett BRIC-országokkal (Brazília, Oroszország, India és Kína) való együttműködés. A pályázati kiírásban ezzel összhangban a feltételek között szerepelt a Brazíliával való kooperáció. A projektben – amely az angol elnevezés rövidítése alapján a Tarkinaid nevet kapta – Magyarország és Brazília mellett részt vesznek német, olasz, francia és görög szakemberek is.

A kutatásról

A most induló program alapját a Dr. Mócsai Attila vezette magyar kutatócsoport eddigi eredményei adják. Az Élettani Intézetben dolgozó csapat egy hazai biotechnológiai céggel együttműködve évek óta foglalkozik az úgynevezett kinázokkal. Ezek olyan enzimek, amelyek bizonyítottan szerepet játszanak a gyulladás kialakulásában. Először negyven olyan mesterségesen előállított hatóanyag-molekulát azonosítottak a kutatók, amelyek gátolják a gyulladásos folyamatokban résztvevő enzimeket. Később a negyvenből tizenháromra szűkítették le a vizsgálatot. „Ezekről ugyanis kiderült, hogy nagyon hasonlítanak egymásra, és mindegyik egy konkrét, Src elnevezésű kináz-családra hat” – magyarázza Dr. Mócsai Attila. Márpedig erről az Src kináz-családról, vagyis enzimcsoportról már korábbi egérkísérletek során kiderült, hogy nagyon fontos szerepet játszik a reumás ízületi gyulladás kialakulásában, sőt feltételezhetően más gyulladásos folyamatokban is. Mint arra Dr. Mócsai Attila rámutatott, az általuk vezetett nemzetközi projekt célja ennek a 13 gyógyszerjelölt molekulának a további vizsgálata és optimalizálása.