MTI: Német-magyar tudományos társaság alakult Berlinben (2)

MTI 2012. február 16., csütörtök 15:14 (A hírt átvette: gyartastrend.hu)

Német-magyar tudományos társaság alakult csütörtökön Berlinben, a Gábor Dénes nevét viselő egyesület célja a Németország és Magyarország közti tudományos és társadalmi kapcsolatok erősítése.

A társaság elnökségének csütörtöki berlini tájékoztatóján elhangzott: a szervezet fórumot szeretne teremteni kapcsolatok kiépítésére, majd az így keletkező hálózatot igyekszik minél inkább kiterjeszteni a német és a magyar tudományos életben. A másik fő törekvés új típusú, előremutató együttműködési formák kialakítása, amelyek a tudomány mellett társadalmi célokat is szolgálnak.

Így például terveznek magyar orvostanhallgatók számára olyan németországi képzési programot, amelynek lezárását követően a résztvevőknek vissza kell térniük Magyarországra. “Nem nézhetjük tétlenül az orvosok elvándorlását” – hangsúlyozta Jörg Weidenhammer, a hamburgi igazgatója, a társaság egyik alapítója. Asklepios Medical School

A kialakítani tervezett együttműködésre példa a Weidenhammer vezette klinikai központ és a budapesti Semmelweis Egyetem közös programja. Ennek keretében a magyar intézmény Európában egyedülálló módon székhelyen kívül végez képzést: hallgatói a Budapesten megkezdett tanulmányokat Hamburgban fejezik be, vagyis az Európai Unió egyik országában működő egyetem egy másik uniós tagállamban ad ki diplomát, ami igazi német-magyar oktatáspolitikai innováció.

A társaság névadója, Gábor Dénes Berlinben szerezte diplomáját, egyik nagy találmánya, a holográfia pedig olyan mélyen beépült a németországi mindennapokba, hogy már a személyi igazolványokban szereplő arcképek is a magyar tudós képrögzítő eljárása alapján készülnek, ami jól mutatja, hogy milyen szoros a magyar tudomány és Németország kapcsolata – hangsúlyozta Jörg Weidenhammer.

Krausz Ferenc, a német Max Planck kvantumoptikai intézet igazgatója, a társaság egyik alapítója arra hívta fel a figyelmet, hogy “az agyelszívás mostanáig igen egyoldalú volt”, ezen pedig változtatni kell, olyan programokra van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy az elvándorló tudósok “legalább egy része” dolgozhasson Magyarországon is. Erre példa a sajtóban gyakran szuperlézer néven emlegetett Extreme Light Infrastructure elnevezésű uniós tudományos projekt, amely magyar, cseh és román összefogással valósul meg – emelte ki Krausz Ferenc.

Ungvári László, a társaság elnöke, a Berlin melletti Wildauban működő műszaki főiskola rektora hozzáfűzte: a politikai határok után le kell bontani az európai nemzetek között a tudomány és az oktatás területén húzódó határokat is. Ennek jegyében a wildaui intézmény egyebek között az Óbudai Egyetemmel és a Szolnoki Főiskolával is indított már közös képzést.

Ungvári az egyesület – hivatalos német nevén Dennis Gabor Gesellschaft zur Förderung Wissenschaftlicher Zusammenarbeit, vagyis Gábor Dénes Társaság a Tudományos Együttműködésért – munkájának beindításáról szólva kiemelte, hogy a frissen bejegyzett szervezet napi működésének kialakítása nagyjából fél évig tart.

A szervezet a berlini magyar nagykövetség közreműködésével jött létre. Czukor József nagykövet a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a nyolcvanas évek óta nagyjából 6 ezer német orvos végezte tanulmányait Magyarországon, jelenleg pedig mintegy 400 magyar tudós dolgozik németországi kutatóhelyeken, e szoros kapcsolat pedig régi eredetű, hiszen a német és a magyar tudomány évszázadok óta együtt fejlődik, “a modern magyar tudomány kezdete egyben a modern német tudomány kezdete is volt”.